2014. november 22., szombat

1 fejezet

1 fejezet :)

Sziasztok én Angel Wings vagyok és az egyetemre járok már kerek egy éve a legjobb barátaimmal Lisanderrel , Ninával,Rosalával és Kentinnel . Ezen a nyáron úgy döntöttünk összeköltözünk . Mert miért ne?!
Éppen a reggelimet csináltam az új albérletünkben amikor Lisander mellén lépett.

Lisander: Angel lenne egy dolog amit meg kell beszélnünk.

Én: Ne kímélj.

Lisander: Ideköltözhetne az egyik haverom hozzánk?

Én: Ha nem egy orbítális barom és nem rendetlen akkor igen . ( szeretem ha minden tiszta)

Lisander: Hááát ....

Én: Mi hát?

Lisander : És ha csak kicsit bunkó és csak kicsit rendetlen?

Én: Hát jó ... de nem én fogok takarítani mindenki után !

Lisander : Miattam nem is kell . Tudod hogy én is szeretem ha minden tiszta.

Én: hát persze hogy tudom :)

Lisander: akkor fel is hívom .

Én: Oké :)

Lisander leült az étkezőasztalhoz és bepötyögött egy számot a telefonjába .

Közben én nagyban kentem meg nutellával a palacsintámat amikor betoppant az ajtón a zavaró tényező: Kentin . Kentin sose hagy engem kaját csinálni . Mindíg azt sujkojja belém hogy rendelni sokkal könnyebb .. na persze . Én maradok a főztömnél és eddig nem volt rá panasz senkitől.

Kentin odatoppant mellém és elkezdte a sokásos mondokáját.

Kentin:Jaj már megint.. Mit mondtam neked ? Többet kéne enned . Olyan vagy mint egy fűszál .

Én:Köszi a bókót de most is öt palacsintát eszek . Az nem elég?

Kentin: Háttt . Jó lehet hogy elég de akkor is egyél többet.

Én: Oké

 Lisander közben megdumálta a dolgot a haverjával és ő is odajött hozzánk

Én ott álltam a pultnál és Lisander és Kentin szinte rámmásztak ahogy nézték mit alkotok a palacsintával.

Én: Fiúk!

Kentin: Miaz?

Én: Nem kapok levegőt!

Lisander: Miért?Mi a baj?

Én: Hát hogy beszorítotok és ide leheltek és nem kapok levegőt!

Erre mind a ketten tettek egy lépés hátra.

Én: Köszike :)

Leültem az étkezőasztalhoz és elkeztem nyammogni a palacsintámat . Kentin és Lisander is leült mellém.

Én: Mikor jön?

Lisander: Ki?

Én:A haverod.

Lisander ránézett az órájára.

Lisander: Perceken belül.

Én: És hol fog aludni?

Lisander: Majd veled .

Én voltam az eggyetlen aki egyedül aludt mert Rosa Ninával Kentin pedig Lisanderrel.

Én: Mi? Dehát lehet hogy horkol és nem tudok aludni.Meg nem is ismerjük egymást . mi lesz ha utál?

Lisander: Nyugi. Minden lányt utál elsőre .

Én: Köszi ezzel irtóra megnyugtattál -.-

Lisander: Hidd el jó lesz .

Kentin: Legalább lesz még egy barátod .. vagy nem

Én: És hogy néz ki?

Kentin: Az meglepetés . :)

Én: akkor biztos nem jó pasi ha így titkoljátok.

Kentin és Lisander egymásra néztek és elkezdtek röhögni .

Én: Most mi van ?

Lisander: Meg fogsz lepődni én úgy érzem .

Ekkor csöngetés hallatszott és tudtam hogy megjött a végzetem .

Lisander: megyek és kinyitom . Jó lenne ha felöltöznél .

Berohantam a szobámba és felöltöztem . Fekete naci , magassarkú és egy piros félvállas póló.
Berohantam a fürdőbe és gyorsan megcsináltam a sminkem .Hallottam hogy valaki belép a bejárati ajtón és Lisander köszön neki.
Kimentem a konyhába és vártam hogy a titokzatos idegen betoppanjon.
Ez meg is történt de nem erre számítottam . Lisander szólt hogy menjek oda hozzájuk.

Lisander: Ő itt Castiel . Castiel Ő itt Angel.

Szóval Castiel .. magas , komoly izmos testalkatú igen morcos fiú. Tűzvörös hajjal és szürke szemekkel.

Castiel: Csá.

Én: Szia.

Próbáltam kedvesnek tűnni és mosolyogni de ő észre se vette.
Megfordult és Lisanderrel kezdett beszélni .

Itt úgy döntöttem inkább visszavonulok de Lisander megakadályozta az eltávozásomat.

Lisander: Ne menj . Maradj itt velünk.

Odaálltam Lisander mellé és belekaroltam.

Castiel: Ő a csajod?

Olyan piros lettem mint amilyen a pólóm vagy mit Castiel haja.

Lisander: Nem dehogy . Nina a szobában alszik .

Castiel:Akkor ő szabad?

Lisander: Persze.

Én: Persze?

Lisander: Vagyis , igen.

Én: Na így már jobb.Castiel?

Castiel: Mivan?

 Én: Megmutassam a szobánkat?

Castiel: Szobánkat?

Én: Te és én vagyunk egy szobában.

Castiel: Hát jó. Mutasd.

Én: Erre.

Elvezettem a szobánkig és meg is mutattam neki.

Castiel: Hát ez átalakításra szorul .

Elment és poszterekkel meg festékszórókkal tért vissa . Elkezdte "kidekorálni" a szobát mindenféle rock zenekarok posztereivel és különböző rémísztő feliratokkal. Hogy néhányat említsek.Megöllek , vér és még egyéb nyalánkságok. Én meg csak néztem hogy most meg mit csináljak.

Én: Castiel?

Castiel: Mivan?

Én: Ez neked tetszik így?

Castiel: Igen . Miért? Neked nem? Az engem nem izgat . Az van amit én akarok.Világos?

Én  Csak néztem Castiel szemébe .Erre a megnyilvánulására egyszerűen semmilyen kedves szó nem hathatott.Most mit mondjak ? Hogy igen? Dehát ez undorító és eggyáltalán nem művészi.összefestette a falat mindenféle pszichopata felirattal és én ezt viseljem el?

Én: De.. ez..

Castiel: igen?

Én: nem az én stílusom

Castiel: Képzeld . Nekem meg nem stílusom a szivecskék és a mindenféle hülyeség .

Én: De nincs is ilyen a szobámban.

Castiel odalépett az íroasztalomhoz és felvette a perselyemet és a hógömbömet.

Castiel: De ilyen meg ilyen van . Ezek is hülyeségek.

Ekkor eltört a mécses ugyanis pont azt a két dolgot választotta ki amit az anyukámtól és az apukámtól kaptam .  Akik egy éve meghaltak .
Elkezdtem sírni , kirohantam a szobából a fürdőbe és bezártam az ajtót.
Castiel szólt Lisandernek hogy "hisztizek" és jöttek is a segítségemre.

Lisander: Angel.Hagy menjek be.

Én csak zokogtam ahogy csak tudtam és nem válaszoltam.

Lisander: Kérlek.

Odamásztam az ajtóhoz és kinyitottam Lisandernek. Beengettem majd utána bezártam az ajtót.

Lisander tudta mi a baj hiszen ő mindent tud rólam . Semmit nem titkolunk egymás előtt. Lisander megölelt és adott egy zsepit.

Lisander: Beletrafált mi?

Én: Bele.

Lisander: Nyugodj meg. Nincs semmi baj.

Hallottam hogy valaki nekidől a fürdőszoba ajtajának és ezt mondja: Basszus.

Én: Azt mondta hülyeségek . Arra két tárgyra ami a világon  a legtöbbet jelent nekem.Ez volt a legrosszabb dolog amit mondhatott nekem .

Lisander: Tudom hogy ez nagyon rosszul esett de

Belevágtam Lisander szavába mielőtt végigmondthatta volna .

Én:De mi?! Menjek ki és mondjam azt hogy semmi baj amikor semmi nincs rendben?!

Lisander: Ezt nem mondtam . Csak nyugodj meg .

Lisander kiment a fürdőből és néhány percel később én is követtem .

Remélem tetszett az első fejezet :) . Jön a többi is igérem :)

    







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése